BUDAPEST BAJNOKSÁG- 2009. október 25. 

 

A BVSC-Dega-Tát 2009. október 25-én immár harmadik alkalommal rendezte meg a szabadfosáú Bolla József emlékversenyt. Az ESMTK birkózó szakosztálya szép eredményt ért el: 9 aranyérmet, 5 ezüstérmet, és 9 bronzérmet szereztünk.

 Budapest Bajnokok lettek: 

Pürha Zoltán

Kreisz Ádám

Bak Gergely

Kóczé Károly

Kurinka Martin

Losonczi Dávid

Szőke Alex

Bátor Márk

Racolta Eduard.

 

Idén másodszor lettünk Budapest Bajnok Csapat, a kötöttfogást és a szabadfogást is mi nyertük meg, így összességében már harmadszorra nyertük meg a Budapest Bajnokságot. Kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a gyermek korosztályban versenyzők, akikhez továbbra is nagy reményeket fűzünk.

A korcsoportok alakulása a 2010-es évben:

 

Diák II: 1999-2000-ben született versenyzők

Diák I: 1997-98-99-ben született versenyzők

DIÁKOLIMPIA II.kcs: 1999-2000-ben született versenyzők

DIÁKOLIMPIA III.kcs: 1997-98-ban született versenyzők

DIÁKOLIMPIA IV.kcs: 1995-96-ban született versenyzők

Serdülő: 1995-96-97-ben született versenyzők

Kadet (Ifi): 1993-94-95-ben született versenyzők

U 23: 1987-1993 között születettek

Junior: 1990-81-92-93-ban született versenyzők

Felnőtt: 1992-ben született és ennél idősebb versenyzők

 

Nehéz első félévet zártunk, hiszen minden korosztályban korcsoportváltás volt, így az összes korcsoportban a mi birkózóink a legfiatalabb versenyzők. Ennek ellenére ugyanúgy helyt álltunk és szép eredményeket értünk el.

Örömteli hír, hogy gyerekkorosztályunk továbbra is igen erős, versenyeiket sorozatban megnyerték. Nagyon vártuk a kéthetes edzőtábort, ahol idén először a monori birkózókkal táboroztunk együtt. A táborban ötven gyermek vett részt. Az edzések igen magas színvonal mellett zajlottak, a gyerekek munkáját nyolc edző felügyelte, így kevés esélyük volt kibújni a munka alól. Az edzéseket Balogh Ferenc, Komáromi Tibor, Kliment László, Kruj Iván, Kruj Tamás, Palásti György és Szűcs István irányította. A két hét alatt több, mint három hónap munkáját végeztük el. Volt olyan gyerek, aki –büntetéseivel együtt- több, mint 93 kilométert futott a tábor ideje alatt. A legkevesebbet futó gyerek is 50 kilométer felett teljesített. A medencében kiválóan tudtunk nyújtó-levezető gyakorlatokat végezni. A jól végzett munka mellett a gyerekeknek volt idejük játékra, sportolásra is. A legjobban teljesítő gyerekekkel jetskyztünk, kvadoztunk, vízi bicikliztünk és kajakoztunk is. Nagyon örültünk annak, hogy a tábor ideje alatt semmilyen sérülés nem történt. Minden gyerek tisztességesen végigcsinálta az edzőtábort.

Nagyon vártuk az első versenyt, ami egy felkészítő verseny volt, az Érdi Spartacus Birkózó Szakosztálya  rendezte Dunavecsén. A verseny barátias, szinte már családias hangulatban telt. Harminc gyerekkel indultunk és mind a 30 indulónk dobogós helyezést ért el.

Az első komolyabb verseny Pécsen került megrendezésre, ami egy rangsor verseny volt. Birkózóink rendkívül jól teljesítettek, tizenhárom gyerekből kilenc szerzett érmet. Itt már lehetett érezni, hogy az edzőtábor megtette pozitív hatását. A serdülő korosztályunk is kezd megerősödni a korcsoportjában, bízunk benne, hogy a magyar bajnokságig sokat fejlődnek és sok-sok csillogó érmet hoznak haza.

Elsősorban fradistaként ismerik Kruj Ivánt, aki kisebb-nagyobb megszakításokkal 60 évig volt tagja a Ferencváros birkózó­szakosztályának. Azt már kevesebben tudják, hogy a húsvét előtt 75. születésnapját ünnepelő edző az ESMTK birkózóit is tréningezi. Nemrég beválasztották a Halhatatlanok Klubjába. Kruj Iván szinte napra pontosan 60 esztendeje, 1949-ben igazolt a Fradihoz, ahol 1962-ig versenyezett. – Többször nyertem magyar bajnokságot, ám a katonaság után felment a súlyom. Nem akartam a kínzó fogyasztásnak alávetni magam, már csak azért sem, mert tisztában voltam vele, nemzetközi porondon nem nagyon tudnék kimagaslót nyújtani. Edzőnek álltam az FTC-ben, ahol dr. Papp László, egykori Európa-bajnok mellett dolgozhattam – emlékezett vissza. Miután végigjárta a szamárlétrát, 1966-ban az ifi válogatott edzője lett. A következő évtől a szabadfogású válogatottat is irányította, egészen 1973-ig. Kruj Iván legszívesebben a város összes birkózni vágyó gyerekének átadná tudását – Ezután visszatértem a Ferencvároshoz, ahol az utánpótlás irányítása után vezetőedző lettem. Az 1988-as szöuli ötkarikás játékok előtt ismét felkértek, hogy segítsem a nemzeti együttest, de közben maradtam az Üllői úton is, ahol tényleg minden voltam, birkózó, edző, vezető, szakosztály-igazgató és a klub elnökségi tagja, egészen a tavalyi év végéig. Eközben viszont több mint három évtizeden át nemzetközileg elismert bíró volt. Kilenc olimpián vett részt ebben a minőségében. – Az 1972-es müncheni sok szempontból emlékezetes marad, nemcsak azért, mert az első volt. Kötöttfogásban Hegedűs Csaba révén Magyar­ország a 100. olimpiai aranyérmét nyerte, s akkor volt a túszdráma, amit az olimpiai faluban sajnos közvetlen közelről átélhettem. Szöulban óriási élmény volt, hogy közvetlen közelről láthattam, amint Sike András olimpiai bajnok lett. Akkor már szőnyeg-, vagyis zsűri- elnökként dolgoztam. Ez idő alatt – lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de működésem miatt – soha nem óvtak. Mindezek elismeréseként beválasztottak a Halhatatlanok Klubjába is. Jelezték, a magas rangú kitüntetést szeptemberben a dániai világbajnokságon, ünnepélyes keretek között teszik hivatalossá. Négy éve Losonczi Ottó, Pesterzsébet díszpolgára kezdeményezésére és anyagi támogatásának köszönhetően szerveződött újra az ESMTK birkózószakosztálya, amelyben Kruj Iván és fia, Kruj Tamás is edzőként tevékenykedik. – Elsősorban 6–14 éves utánpótláskorú gyerekekkel foglalkozunk a helyi Mártírok útjai Általános Iskolában. Közel 80-an rendszeresen lejárnak hozzánk, jó néhány tehetséges srác is van köztük, akik a jövő nagy birkózói lehetnek. Nagyon profi körülmények között dolgozhatunk, s az egész kerület bizalmát élvezzük, a polgármestertől kezdve az iskola igazgatójáig.   Forrás: Helyi Théma - Karádi